A diósgyőri vár és az avasi templom a múltban

Egy Amerikában élő barátomtól kaptam az alábbi képeket. Egy ottani könyvtárban bukkant rájuk, ebben a könyvben:

Borbiró (Bierbauer) Virgil: Hungary from the air. Budapest, Officina. 1937

Miskolc két legfontosabb műemlékét mutatják a levegőből, a könyv megjelenési dátuma szerint valószínűleg az 1930-as években.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Miskolc építészettörténetileg legjelentősebb épületei
• A belváros 1955-ben
• Miskolc felett az ég

Barokk épületek színezéséről

A megújult minorita templomot szemlélve gondolkodtam el az alábbiakon. Teljesen természetesnek tartjuk, hogy a barokk templomok homlokzata sárga, a pilaszterek-párkányok pedig valamilyen világosabb színűek: világosabb sárgák, szürkék, vagy ahogy a minoritánál, fehérek. Az én ízlésemnek talán kicsit túl fehérek is.

Na de miért ilyen természetes ez? Mi így szoktuk meg, de valóban ilyen volt a barokk épületek eredeti színe?

Az biztos, hogy minden barokk templom őse, az Il Gesú Rómában nem sárga:

Mondjuk ez lehet, hogy nem jó példa, mert kőburkolatos a homlokzata, míg a sárga barokk templomainknak vakolt.

Érdemes a szerkezeti logikán is elgondolkodni. A pilaszterek és párkányok a teherhordást jelképezik, így az lenne a logikusabb, hogy nekik sötétebb a színük, és nem a semleges falfelületeknek.

Az egyik legkorábbi magyarországi barokk templomon, a nagyszombati jezsuita templomon ennek megfelelően a párkányok kőből készültek, ugyanakkor a szintén teherhordást jelképező pilaszterek már vakolatból (biztos elfogyott a pénz).

Ezen a képen az alsó szint a megszokott sárga-fehér színeket mutatja, felül viszont egységes színűek a szerkezetek (kivéve, ami kőből van):

Szerintem jobb lenne, ha a felső szinten a pilaszterek egy kicsivel sötétebbek lennének, elválva a homlokzat színétől, és közelítve a kőpárkányok színéhez.

A bécsi jezsuita templomon ilyesmit láthatunk:

Tanulmányaim során azzal a szakmai véleménnyel is találkoztam, hogy sok barokk épület eredetileg törtfehér volt, a tagozatok pedig venyigeszürkék.

Egerben készült így több felújítás, pl. maga a líceum is hasonló színeket kapott:

Nekem talán ez tetszik a legjobban. Építészként pedig azt gondolom, hogy ha egy régi épületet újraszínezünk, nem biztos, hogy ahhoz kell ragaszkodni, amit megszoktunk. Egyrészt nem biztos, hogy az volt az épület eredeti színe. De ha sikerül kideríteni az eredeti színt, és az mai szemmel furcsa, akkor nyugodtan lehet mást színt választani. Pl. szerintem a mi barokk templomaink is jól mutatnának az egri líceumhoz hasonló színekben.

A mindszenti templom: sárga falak, halványsárga pilaszterek

Kapcsolódó bejegyzések:

• A minorita templom állványzatán
• Panelesztétika
• A főtér-koncepció véleményezése

Kutyás panaszok

Melyik kutya zavarja jobban a környezetét?

Az, amelyiket kertben tartanak, ki sosem viszik, ezért folyamatosan ugat, összeszarja az udvart, úgy hogy még az utcán is érezni, és néha kiszökik, hogy levezesse a felesleges energiáját?

Az, amelyiket lakásban tartanak, és mindig pórázon hordanak sétálni, így nincs alkalma szocializálódni, az energiáját levezetni, ezért az utcán mindig acsarkodik, és a lakásban mindig ugat?

Vagy az, amelyiket a gazdája naponta kétszer elvisz a közeli parkba, ott elengedi a pórázról, hogy játszhasson a többi kutyával vagy a labdájával, így nyugodt és jól szocializált állat, rendesen le van mozgatva, ezért a lakásban nem tombol, nem rombol és nem vagy alig ugat, és amúgy iskolázott is, különben nem lehetne elengedni?

Na és melyik kutya gazdáját büntetik meg?

A helyi állattartási rendelet szerint ma Miskolcon csak a kijelölt kutyafuttatók területén lehet kutyát elengedni. Erről már írtunk, ezekből elég kevés van, és jópár köztük elhanyagolt kültelki terület. Ez a rendelet így betarthatatlan, újabban a közterület-felügyelők mégis megpróbálják betartatni, mondván, hogy sok a panasz. Úgy tűnik, hogy 23 évvel a kommunizmus után még mindig divat a feljelentősdi. Nekem nincs jobb ötletem, minthogy a „panasztevők” ellen harcoljunk a saját eszközeikkel: tegyünk mi is panaszt a városházánál tömegesen, hogy ha a város megtiltja a kutyák szabadon engedését a közterületeken, akkor biztosítson elegendő számú és minőségű kutyafuttatót.

Amúgy szerintem az lenne a megoldás, amit Amerikában láttam. A kutyáknak vizsgát kellene tenniük, és amelyik kutya ezt letette, azt el lehetne engedni, a többit nem. Erről a vizsgáról a bizonyítványt a kutyasétáltatók kötelesek lennének felmutatni a közterület-felügyelőnek. Mert most az van, hogy néhány bunkó kutyatulajdonos miatt a normálisakat is megbüntetik. Elég vicces, hogy „kutyával való veszélyeztetés” miatt megbüntetnek, mert a végtelenül barátságos, kisméretű, szófogadó kutyámmal póráz nélkül labdázom a parkban.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Támogasd az Állatsegítőket!
• Kutyás vendéglátóhelyek Miskolcon?
• Kutyavilág Miskolcon

Képajánló: újban a régi

V. Árpád fotóit már korábban a figyelmetekbe ajánlottuk, most pedig ismét néhány érdekes képére hívnánk fel a figyelmeteket: ezeken Árpád régi fotókat montíroz az újakba. 

Az eredmény jól sikerült, hármat ide is átemelünk, de érdemes magát az oldalt is megnézni.

 Kapcsolódó bejegyzések:

• Képajánló: V. Árpád fotói
• Miskolc a múltban
• Linkajánló: Papdi Balázs fotói

A főutca szokatlan perspektívából

Honnan készült a kép?

Kapcsolódó bejegyzések:

• Makettváros
• A Kossuth utcai templom, Miskolc a magasból
• A belváros 1955-ben

Paradox helyzet

A DVTK stadion mögött, az új műfüves pályák mellett vezet az a kis út, ami átvisz egy gyalogos Szinva-hídon a vasgyári kolónia felé. Jobb és bal oldalon ipari épületek betonkerítései, ideális helyek a falfirkákhoz.

A képen szereplő Bonanza Banzai majd húsz éve oszlott fel, a Paradox helyzet pedig nem tudom, hogy politikai üzenet, vagy egy általam nem ismert underground zenekar neve lehetett.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Falfirka: Hippik legyetek
• Mindig lesznek (voltak) Rockerek!
• Helyesírásra érzékeny falfirkálók

Rejtett értékek: a Görgey-villa

Ez a ház a szó szoros értelmében rejtett: egy nem túl jól sikerült modern ház takarja el az utca felől. Már régóta akartam róla írni, és most, hogy megláttam a minap.hu-n, hogy milyen volt az a rész korábban, elmentem és csináltam pár fotót, hogy megszülessen ez a bejegyzés.

Siess Győző tervezte, 1903-ban épült Görgey Artúr egyik leszármazottjának. Sokat elmond korunkról, hogy az egykor reprezentatív villa ma egy társasház mögött szorong. Jó lehet a faverandáról az új négyemeletes ház hátsó homlokzatát nézni a Népkert helyett. De ha nem lenne ott a társasház, akkor se lenne sokkal jobb a helyzet a 2x2 sávos út miatt.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Szinva-parti autópálya
• Korai modernizmus Miskolcon
• Mi szocreál és mi nem