Talán ezzel kellett volna kezdenünk a sorozatot, viszont a koncepció szerint az egy találós kérdéssel indult, amit sem túl könnyűnek, sem túl nehéznek nem akartunk.
Most viszont a belváros címerével folytatjuk, ami a következő:
Álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzsban Szent István arany glóriás mellképe arany és bíbor ruhában, a fején koronával, a kezében jogart és országalmát tartva. Arany bordure szegélyezi a pajzsot, díszített szegek erősítik a pajzsra. A pajzstartó zöld tölgyfaág arany termésekkel, illetve zöld olajág ezüst termésekkel. Alatta egy szalag lebeg felirattal.
De miért is ez a címer?
A mai tulajdonképpeni belváros azonos az ősi Miskolc településsel, majd mezővárossal, aminek 1909-ig nem volt címere. Ekkor emelkedett Miskolc törvényhatósági rangra, és ekkor tervezték meg a címerét is az addigi pecsétképek összevonásával. Ezen a címeren, a korai pecséteken megjelenő királyfejet, ill. alakot Szent Istvánnal azonosítva, első királyunkat szerepeltették, aki az avasi templom védőszentje, továbbá a 17. század végi pecséteken megjelenő álló hajdút is belekomponálták, aki szőlőfürtöt és búzakalászokat tart a kezében. A szocialista címer, amit a '60-as évektől használt Miskolc, ettől a 20. század elejitől teljes mértékben különbözött, 1990-től vissza is vették az eredetit.
A belváros címerét 2010-ben címertöréssel hozták létre, hiszen az nem kaphatta meg az eredetit, az ugyanis a mai Miskolcé. A címerkép miatt ebben az esetben a címertörés a bordure lett, ez ugyanis nem zavarja meg az ábrát. További változtatás, hogy a belvárosi részönkormányzat csak a címerpajzsot használja, a többi kiegészítő elem (sisak, a hajdús oromdísz, a griff és oroszlán címertartók) helyett a többi részönkormányzatnál alkalmazott címertartót vette fel. Így a címer utal a régi Miskolc címerére is, hangsúlyozva ezzel a folyamatosságot, másfelől viszont illeszkedik a városrészek egységes címerkoncepciójába. Véleményem szerint egyébként jobb, mint a nekem túl csicsásnak ható Miskolc-címer.
Kapcsolódó bejegyzések:
