2011. május 18., szerda

Ógyár tér

(Az alábbi írás a műemlékvédelmi szakmérnökire beadott egyik házi feladatom kivonata.)
Az Ógyár tér a vasgyári kolónia területén található. A kolóniát az általa kiszolgált diósgyőri vasgyárral egy időben, 1868-ban kezdték építeni a Diósgyőr és Miskolc közötti üres területen.
A település sosem volt önálló jogilag (Diósgyőrhöz tartozott), de az első világháborúra már szinte teljesen kiépült az infrastruktúrája, templomokkal, iskolákkal, kórházzal, éttermekkel, postával, mészárszékkel, gyógyszertárral, stb. Mivel a kolónia fejlettsége jócskán meghaladta az anyatelepülését, már 1874-ben felmerült az önállósulás. Ez végül nem jött létre, sőt, Diósgyőr önállósága is megszűnt: 1950-ben Miskolc bekebelezte a kolóniával együtt.
Az Ógyár tér a gyár I-es kapujánál alakult ki, a gyár és a kolónia között. Mai nevét valószínűleg az első világháború után, az Újgyár (a későbbi Diósgyőri Gépgyár) kiépülésekor kapta, azelőtt főtér, piactér néven találkozhatunk vele. A tér a terület 1889-es térképén már jól kivehető. A ma körülötte lévő épületek nagy része ekkor még nem állt:

térkép forrása:  Meiszner Alajos: A diósgyőri vasgyár munkástelepe. In A Magyar Mérnök - és Építész-Egylet Közlönye, XIII. évf. (1889), LVIII rajzlap. 

A következő, 1910-es térképen már a tér környezete teljesen kiépült. A keleti oldalán (a térképek délre vannak tájolva) felépültek a kereskedelem épületei („élelmezési áruda, ruhatár, árucsarnok”), délen a fürdő (IX-es számmal jelölve), középen az azóta lebontott tejcsarnok (X-es számmal jelölve). Nyugati oldalon a tiszti és altiszti lakóházaktól a közlekedési út és egy zöld sáv választja el a teret:
térkép forrása: A Diósgyőri M. Kir. Vas- és Aczélgyár története. 1765-1910. Miskolcz, Szelényi és Társa Könyvnyomdája, 1910.
Az 1914-es térképen nagyjából ugyanez az állapot látható, részletesebben ábrázolva. A gyárkapu tengelyében van egy villanykandeláber (ez archív fotón is fennmaradt), ezenkívül fel vannak tüntetve a víz- és szennyvízvezetékek, és a ma is meglévő alacsony támfalak a tér déli részén. Új (vagy az előző térképen nem jelölt) épület az illemhely:
a térképet Szabó János bocsátotta rendelkezésemre, köszönet érte
Az 1933-as térképen az eddigiekhez képest új elem a parkosítás ábrázolása, az orvosi rendelő, és a tejcsarnoktól délre egy beazonosítatlan épület:
a térképet Szabó János bocsátotta rendelkezésemre, köszönet érte
Archív fotók a térről:
kép forrása: www.kepkonyvtar.hu
kép forrása: Észak-Keleti Átjáró Egyesület
kép forrása: profila.hu
kép forrása: archivportal.hu
kép forrása: archivportal.hu
A tér ma nem tér, hanem parkoló. Déli oldalát levágta egy léptékében nem odaillő modern épület, a fürdő a gyárkerítésen belülre került és mára üresen áll, lepusztult, egyedül a tér északi oldala maradt parkosított, de az is eléggé elvadult. A tejcsarnokot elbontották, a konzumsor homlokzata egyrészt lepusztult, eredeti jellegét nagyrészt elvesztette, másrészt durva színekre festették, és ha ez még nem lenne elég, igénytelen cégtáblák is díszítik. A közlekedési utat a lakóházaktól elválasztó zöldsávnak nyoma sincs.


A témához kapcsolódik, hogy az Építész Klubban a Kós Házban (Miskolc, Görgey u. 32.) ma este hattól Szél Norbert kollégám a kolóniáról tart előadást településtervezői szemmel, utána pedig én beszélek a gyár és a kolónia 3D-s modellezéséről, majd ezzel kapcsolatban a Google 3D Basecampről. Mindenkit szívesen látunk, a kapu nyitva áll, belépő nincs.

Kapcsolódó bejegyzések:

8 megjegyzés:

  1. annyit tennek meg hozza, hogy a ter (a parkolos resz, stb) a latszat ellenere nem kozterulet.

    es itt van meg egy kep a fasorral, csak ugy, valoszinuleg archiveportal-os ez is (regota a gepemen van, nem emlekszem)
    http://href.hu/x/fabo

    VálaszTörlés
  2. A gyár tulajdona?
    Köszi a képet, archívportálos ez is.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó előadások voltak tegnap!
    Szél Norbert előadásán került szóba a Vasgyárat Perecessel összekötő alagút. Ennek néztem kicsit utána.

    A Bay Zoltán Intézet által készített Megvalósíthatósági tanulmányban találtam róla említést ez a tanulmány a B-A-Z. megye gazdag ipari örökségének idegenforgalmi hasznosítására, az „Európai kulturális utak” programjába történő bekapcsolására című projekthez készült (http://ipari.bzlogi.hu/dokumentumok/Szakmai%20dokumentumok/Megvalosithatosagi%20tanulmany/Fuggelekek/11.sz.fuggelek.pdf)

    Ebben ez szerepel az alagútról:
    "A Diósgyőri Vasgyár szénnel való kiszolgálásának céljából a gyár építésével egyidejűleg megkezdték a Diósgyőrhöz tartozó Pereces völgyben a szénbánya és a bányász lakótelep kialakítását. Az első lakóépületek 1871-ben épültek, majd 1974-től telepszerűen. 1870-től épült a 2330 m hosszú alagút, melyet Gräntzeinstein Gusztávról neveztek el. Az építmény akkor Európa leghosszabb, a világ harmadik leghosszabb alagútja volt. 1887-től 94 éven át üzemelt, újbóli járhatóvá tétele ipartörténeti és
    idegenforgalmi szempontból jelentős és hasznos lenne."

    Azt hiszem erről is érdemes tudnunk

    VálaszTörlés
  4. Jó lenne, ha visszaállítanák, járhatnánk kisvasúttal a szőlőnkbe (a szőlőhegy túloldalán volt a végállomás :-))

    VálaszTörlés
  5. Az 1914-es térkép magánhasználatra elérhető valahol?

    VálaszTörlés
  6. Szia Róbert!
    Írj egy emailt (a jobb felső sarokban van a címünk), és megbeszéljük.

    VálaszTörlés
  7. Írtam, de nem jött válasz.

    VálaszTörlés
  8. Köszi, hogy szóltál, valamiért nem továbbította a rendszer a leveledet a saját postafiókomba.
    Mindjárt megy a válasz!

    VálaszTörlés